Pierre Cardin, az „haute couture” egyik neves képviselője, vízionista és számos területen úttörő. Ő volt az első, aki kiállt a hétköznap is hordható ruházat mellett. Első divattervezőként a francia Képzőművészeti Akadémia tagjai közé választották, mert a divatot elismertette, mint művészeti ágat. Ő készített először kollekciót a férfiak számára is. Nem is beszélve arról, hogy a nevét is ő értékesítette először üzletszerűen, mint márkát.
Olasz bevándorlók hetedik gyerekeként született, 14 évesen állt be dolgozni egy szabóhoz, 22 évesen Párizsban pedig már abban a divatházban dolgozott, ami a Szépség és Szörnyeteg c. film (Jean Cocteau) kosztümjeit készítette. Később dolgozott Elsa Schiaparellinél, majd 1947-ben Christian Dior – aki éppen akkor nyitotta meg divatházát Párizsban - első szabásza lett.
Paco Rabanne-nal és André Courrèges-zsel ők voltak azok, akik megújították a II. világháború utáni divatot. Azt vallotta, hogy mindig a fiatalság számára tervez, akik tele vannak életerővel, és mohón vágynak az újdonságokra.
Formabontását bizonyítja, hogy 1950-ben megnyitotta saját divatházát, és forradalmasította az „haute couture”-t szoborszerű és buborékformájú ruhákkal, egy új anyag – vinyl – alkalmazásával a „Cosmocorps” (űrtestek) kollekciója számára. Sokkolta a közönségét élénk színeivel és pop-art mintáival, vagy pl. a műszőrme alkalmazásával, amivel hatalmas felháborodást váltott ki.
Ő volt az első divattervező, aki egy áruháznak – Le Printemps – is lehetővé tette, hogy forgalmazza a ruháit, amiket hétköznapi viseletre szánt. „Hittem abban, hogy a ruhákat széles körben is terjeszteni kell – magyarázta. A konfekcióruhának (prêt-à-porter) köszönhetem, hogy ma vagyok. Nem méltánytalan elhagyni az aranyozott szalonokat, hogy kimenjünk az utcára.”
Kedvelt társasági ember volt, a francia Szabász Kamara megválasztotta elnökének, neves személyiségeket öltöztetett, mint pl. Salvador Dali, Rita Hayworth, Catherine Deneuve. Jeanne Moreau volt a múzsája és társa 4 évig, aki az ő ruháit viselte filmjeiben. 50 évesen a Time magazin címlapján is ő szerepelt.
Fontosnak tartotta, hogy inspirálódjon más kultúrákból pl. egy japán modellt, Hiroko Matsumotot alkalmazta bemutatóin. Egyenesen dilinyósnak kiáltották ki, amikor 1978-ban a Kínai Népköztársaságban nyitott egy showroom-ot, majd 1986-ban Szovjetunióban egy butikot. 2018-ban még divatbemutatót is rendeztek a Kínai Nagyfalon annak tiszteletére, hogy 40 éve dolgozik náluk is.
Míg mások saját maguk terjeszkedtek a világban, ő franchise szerződéseken keresztül lépett be számos iparágba, így logója szerepelt nyakkendőn, tapétán, bútorokon, edényeken, parfum-ön, íróeszközökön, cigarettán, ásványvízen. De alapított színházakat és az ő tulajdona a híres étterem, a Maxim’s is. Azt vallotta, nem szégyen üzletet csinálni a nevéből, így vált a Pierre Cardin név a világ egyik legismertebb márkájává.
Örök szerelme azonban a divat maradt, amit bizonyít az a luxus női divatház is, amit 2017-ben nyitott meg Párizsban.
Σχόλια